Habár a gyomorégés elleni gyógyszerek segíthetnek legyűrni egy-egy fűszeres, nehéz ételt, egy sor tanulmány szerint komoly mellékhatásokkal járhatnak, és használatuk óvatosságot igényel.

Bár a protonpumpa-gátló avagy PPI gyógyszerek jótékony hatása ismert, egyes felmérések szerint a menopauza alatt és utáni használatuk csonttörésekhez, más esetekben bakteriális fertőzésekhez vezethet. Az Egyesült Államokban évente közel 113 millió receptet írnak föl PPI gyógyszerekre, ezzel több mint 13.9 milliárd dolláros forgalmat generálva, ami a harmadik legnagyobb darabszámban eladott gyógyszer-kategóriája.

Gyakran a közismert gyomorrontásra is ezt használják. Dr. Mitchell Katz – San Francisco közgyógyászati hivatalának orvosa – kiemelte: „ Igen, a PPI gyógyszerek enyhítik az emésztési zavarok tüneteit, de a kérdés az hogy milyen áron.” Egy 8 éven át tartó felmérés szerint, azon 50 és 79 éves kor közötti nők esetében – akik rendszeresen szedtek ilyen gyógyszereket – jelentősen megnőtt a gerinc- és csuklótörés kockázata. Egy másik elemzés a PPI gyógyszerek szedése és a bakteriális fertőzés okozta hasmenés kialakulása között fedezett fel párhuzamot.

Mindenesetre alapvető irányelvként fogalmazható meg, hogy a gyógyszerek helytelen és túlzott alkalmazása könnyen visszaüthet.

Tweet This Post

Egy egyszerű antibiotikum teheti a Parkinson-kór génterápiáját biztonságosabbá – számolnak be amerikai kutatók az internetes Molecular Therapy szeptemberi számában.

Állatkísérletekkel mutatták ki, hogy a doxycyclin nevű antibiotikum képes az agyba terápiás céllal bejuttatott gének feletti kontrollt ellátni. A betegség kezelési lehetőségeit áttekintő cikk ír arról, hogy a növekedési faktor eddigi hasonló célú alkalmazásai valószínűleg azért vallottak kudarcot, mert a betegség túl késői stádiumában alkalmazták azokat.

„10 éven át dolgoztunk azon, hogy a betegség génterápiáját biztonságosabbá tegyük” – számol be Ronald Mandel, a Floridai Egyetem professzora. Dr. Mandel kutatócsoportja egy adenovírus fajtát használtak arra, hogy kísérleti állatokban agysejtekbe a dopamintermelő sejtek túlélését biztosító géneket juttassanak be. Ezek a gének a doxycyclin minimális adagjával gátolhatók, és ez jelenti az első olyan felfedezést, melyben az egyszer már bejuttatott gének szabályozhatókká válnak. “Ez személyre szabott terápiát tesz lehetővé – magyarázza Fredric P. Manfredsson, a kutatócsoport tagja – ami azért nagyon fontos, mert a génterápia pontos adagolása még nincs kidolgozva.”

A Parkinson–kórban a dopamin nevű anyag termelésének fokozatos megszűnése okozza a mozgászavart, amit remegés, merevség és meglassulás jellemez. Hagyományos kezelésként a betegeknek levodopát, vagy L-dopát írnak fel, amikből az agyban dopamin termelődik. Ezek a szerek azonban idővel hatástalanná válnak. Az eredmények összességében azt sugallják, hogy az agy dopamintermelését fenntartó génterápiának a betegség korai stádiumában való alkalmazása a legígéretesebb. A Parkinson–kór több mint egymillió amerikait érint.

Tweet This Post

Sokan szedik naponta az aszpirint(Aspirin protect) a szívroham megelőzésére. Egy tanulmány szerint azonban ez többet árthat, mint amennyit használ olyan egészséges személyeknek, akiknek korábban nem volt szívrohama. Brit kutatók azt állítják, hogy egészséges embereknél az aszpirin szedése nem csökkenti jelentősen a szívroham előfordulását, viszont csaknem megduplázza annak az esélyét, hogy bélrendszeri vérzés miatt kórházba kerüljünk. Az eredmények arra utalnak, hogy egészségesek számára az aszpirin szedésének kockázatai meghaladják az előnyeit. A tudósok ugyanakkor azt javasolják, hogy azok, akiknek volt már szívrohama, továbbra is szedjék a gyógyszert, mégpedig koleszterinszint- és vérnyomáscsökkentő gyógyszerrel kombináltan.
Prof. Gerry Fowkes, az edinburghi Perifériás Érbetegség-megelőzési Intézet munkatársa így nyilatkozott: “A kutatásunk eredményei alapján az aszpirint nem kellene felírni mindenkinek; bár kismértékben csökkenti a későbbi szívroham kockázatát, növeli a vérzés esélyét, amely súlyos, akár életveszélyes is lehet.” Azoknál azonban, akiknek már volt szívrohamuk, annyival nagyobb az esélyük egy másodikra, hogy a mérleg nyelve az aszpirin szedése felé billen.
A kutatás során 29.000, 50 és 75 év közötti, semmiféle tünetet nem mutató skót embernél vizsgálták, vannak-e alsó végtagi beszűkült ereik, ami növeli a szívbetegség kockázatát. Közülük több mint 3000 főt véletlenszerűen két csoportra osztották: egyik felük aszpirint, másik felük placebót (hatóanyag nélküli készítmény) kapott.
A két csoport között a 8 éves utánkövetés során nem találtak különbséget a szívroham, a stroke vagy a halálozás tekintetében, azonban 34 súlyos vérzést tapasztaltak azoknál, akik aszpirint szedtek, ami 2%-ot jelent, míg 1,2 % volt a vérzés gyakorisága a placebo-csoportnál.

Tweet This Post