Egy új tudományos kutatás eredményei arra utalnak, hogy a hideg nem csak a didergés kellemetlenségével jár, de növeli az esélyét annak is, hogy szívrohamot kapunk.

A British Medical Journal lapjain megjelent tanulmányban brit kutatók arról számoltak be, hogy vizsgálataik szerint minden 1 Celsius fokos hőmérséklet csökkenés 2%-kal több szívrohamos esetet provokál. Az információkat a 2003 és 2006 között rögzített, több mint nyolcvannégyezer szívrohamos kórházi felvételi adatok elemzése során nyerték, amelyeket összevetettek az adott napokon mért hőmérsékletekkel.

A brit kutatók szerint a globális felmelegedés folyamatával számolva nem kérdéses, hogy az időjárás, a hőmérsékletváltozás egészségügyi hatásait egyre komolyabban kell vizsgálni, hiszen már korábbi kutatások is igazolták, hogy a külső hőmérséklet igenis befolyásolja a halálozási kockázat mértékét. A most lezárult vizsgálatok során azonban, a hibák kiküszöbölése végett az eredményeket tekintve figyelembe vették azokat az egyéb kockázati tényezőket, amelyek szintén elősegíthetik a szívrohamok kialakulását, így az influenza-szezonokat vagy a légszennyezettség mértékét is.

A végeredmény azt mutatta, hogy átlagosan a hőmérséklet 1 Celsius fokos csökkenése 2%-kal növelte a szívrohamos panaszok kialakulásának esélyét a hőmérsékletváltozást követő 28 napos periódusban – a legnagyobb kockázatot a lehűlést követő 2 hét jelenti. Ma még nem tudni pontosan, mi áll a jelenség hátterében, de korábbi vizsgálatok már bizonyították, hogy a hideg nem csupán a vérnyomást növeli a szervezetben, de bizonyos fehérjék számát is, amelyek növelik a vérrögképződés kockázatát.

Tweet This Post

Egy új, szintetikus váz segítségével működőképes szívsejtek tenyészthetőek Petri-csészében, és ily módon élő patkányok szívének véredényei is növekedésre bírhatóak. A Proceedings of the National Academy of Sciences szakfolyóirat szerint ezt az új szív-vázat egykor majd szívinfarktust szenvedett betegek szívének gyógyítására használhatjuk fel.

„Ha ma valakinek szívrohama van, az orvosok semmit sem tudnak tenni annak érdekében, hogy a sérülést helyrehozzák.” – mondta a cikk szerzője, Buddy Ratner a Washingtoni Egyetem biomérnök professzora. Hozzátette: a biotechnológia segíthet a szív öngyógyulási folyamatának felgyorsításában. „Nagy előrelépés lenne, ha pótolni tudnánk a sérült területek létfontosságú sejtjeit.”

Szívnövesztés

A kutatók egy flexibilis, zselészerű anyagot hoztak létre, melyben az emberi hajnál is szűkebb pórusok vannak. A váz segítené a sejtek növekedését, majd az élő szövet kialakulásával felszívódna. A cél, hogy egy váz-mátrixot hozzanak létre, amelyet a szív sérült részébe fecskendeznek és őssejtekkel táplálnak.

Az ötlet – hogy egy vázat használjanak szervi szövetek tenyésztéséhez – nem új, de a kutatók szerint ez az anyag jóval olcsóbb a többi, még fejlesztés alatt álló vázanyagnál.

Az újonnan létrehozott hajlékony, biokompatibilis vázanyag mikroszkopikus pórusai segítik a törékeny sejtek növekedését, valamint a vér- és tápanyagellátást. A szívszövetek „javításához” készült váz 60 mikrométeres csatornákat is tartalmaz, amelyek mintegy formát adnak a sejtek összenövésével képződő hosszú rostoknak.

A kutatók először csirke embrió sejtjeivel végeztek teszteket, majd második körben emberi őssejtekből tenyésztettek szívizomsejteket. Laboratóriumi körülmények között az izomsejtek gyorsan sokszorozódtak a vázkörnyezetben.  A kísérletek azt mutatták, hogy a Petri-csészében növesztett csirkeszív-szövet, mely belenőtt a csatornákba, hasonló sűrűséggel bír, mint az élő szívben lévő. 300 mikrométer (4 hajszál átmérője) mélységben nőttek bele a pórusokba, és elég erőt tudtak kifejteni ahhoz, hogy meghajlítsák a vázat. Végül egy 4 mm hosszú vázat fecskendeztek egy patkány szívébe. Négy hét után az állat teste befogadta az idegen anyagot és az erek keresztülnőttek a vázon.

A szív életciklusa

Az új váz még nincs kész arra, hogy embereken is teszteljék, de a kutatók optimisták a hatékonyságát illetően. A tapasztalat azt mutatja, hogy a váz serkenti a véredények növekedését, valószínűleg azért, mert a fehérvérsejtek belépve a pórusokba olyan kémiai anyagokat bocsátanak ki, amelyek ösztönzik az új erek formálódását. „Ez nagyon fontos az új sejtek túlélése szempontjából” –mondta Chuck Murry a tanulmány társszerzője, a Washingtoni Egyetem patológus professzora és biomérnöke. „A transzplantált sejtek esetében az első és legfontosabb dolog a túlélés. Az Petri-csészéből a testbe való áttelepítés után a sejteknek először nincs vérellátásuk, ezért rá kell vennünk a lehető leggyorsabban a gazdatestet a vérellátás kialakítására. Nagyon reméljük, hogy ez a váz képes lesz életben tartani az izomsejteket az implantáció után és segíteni fogja működő szívsejtekké alakulásukat.” – tette hozzá Murry.

A kutatók jelenleg a felgyorsult véredény-növekedés okait vizsgálják, és azon dolgoznak, hogy a váz anyagának lebomlása egyenlő legyen az új sejtek növekedéséhez szükséges idővel. Ezzel egyidejűleg a tanulmány szerzői megalapították a Beat BioTerapeutics nevű céget, hogy engedélyeztessék a technológiát és azt – a tesztek után – embereknél is alkalmazhassák.

Tweet This Post

A szűrővizsgálatok unalmasak, drágák és időrablók. Azonban akkor is megérik a pénzüket, ha az ember még fiatal és egészséges. Vegyünk például egy koleszterinszint mérést. Annak ellenére, hogy minden egyes fiatal felnőtt esetében van egy vagy több rizikófaktor a koszorúér betegségek kialakulására, kevesebb, mint 50 %-uknál végeznek koleszterinszint-mérést, írja a Annals of Family Medicine.

A szívkoszorúér betegséget, a koszorúartériákban felgyülemlő kalcium, plakkok és zsírok okoznak, amelyek gátolják a vér, és ezáltal az oxigén áramlását is, később szívinfarktus kialakulásához vezethet. Az Egyesült Államokban a szívinfarktus az egyik leggyakoribb halált vagy rokkantságot okozó tényező. Az szívbetegség és a hozzá kapcsolódó elváltozások– mint pl. a cukorbetegség, érszűkület, érkeményedés- szűrése egyre fontosabbá válik, ahogy az ember öregszik. Az amerikai Betegségmegelőző és Prevenciós Hálózat 2003-as tanulmánya szerint a 20 és 44 év közötti felnőttek 60 %-a esett át koleszterinszint mérésen, míg a 45 év felettiek esetében ez az arány 89 % volt.

Egy új tanulmány feltárta azt, hogy a fiatal felnőttek esetében túl kevés szűrővizsgálatot végeznek, annak ellenére, hogy ennél a korosztálynál is jelentős a szívbetegség kialakulására való hajlam.

Az amerikaiakon 1999-től 2006-ig végzett egészségügyi és táplálkozási során összesen 2587 felnőttet – férfiakat 20 és 35 év között és nőket 20 és 45 év között – vizsgáltak meg. Dr. Elena Kuklina és kollégái arra keresték a választ, hogy magasabb-e a koleszterinszint mérések száma azoknál a betegeknél, akik egy vagy több rizikófaktorral rendelkeznek a szívbetegségek kialakulását illetően, mint pl. dohányzás, magas vérnyomás, elhízottság vagy 50 év alatti szívbetegség a családban.

A szívbetegségek és a kapcsolódó betegségek, akárcsak a rizikófaktorok száma igen magas, mintegy 59 % volt a tanulmányban részt vevő felnőttek körében, valamint nagy volt a megemelkedett „rossz” vagy LDL koleszterin szinttel rendelkezők száma. A fiatal felnőttek 7 %-ánál volt magas LDL koleszterin szint olyan esetben, amikor az alany nem rendelkezett rizikófaktorokkal, 12 %nál volt abban az esetben, amikor az alany egy, és 26 %, amikor több rizikófaktorral rendelkezett. A szívbetegséggel vagy kísérőikkel küszködők 65 %-ánál mértek magas LDL koleszterin szintet.

Dr. Kuklina szerint aggasztó, hogy nemcsak, hogy a fiatal felnőttek közül soknak van koszorúér-betegsége, hanem egy jelentős többségnek még a koleszterinszintje is magas. A magas LDL koleszterint szint könnyen kezelhető gyógyszerrel vagy életmódváltással: egészségesebb ételek fogyasztása, rendszeres testmozgás vagy testsúlykontroll. Kuklina szerint több energiát kellene fektetni abba, hogy a pácienseket megtanítsák, hogyan változtassanak az életükön, és akkor talán kevesebb szűrővizsgálatra lenne szükség.

Azoknak a fiatal felnőtteknek, akiknek nincs lehetőségük szűrővizsgálatokon részt venni, Kuklina azt üzeni, hogy az életmód megváltoztatásához, nincs szükség orvos segítségére, az ember saját maga is képes rá. „Ha az ember egészségesen étkezik, többet mozog, leszokik a dohányzásról és figyeli saját súlyát, máris csökkenti a rizikófaktorok számát. Nem kell várni arra, hogy ezt az orvosától hallja.”

Tweet This Post

„A szív egyes részeinek elsütése sokkal jobb eredményt ad a pitvar fibrillációban szenvedőknél, mint a gyógyszeres kezelések. Ez a szívritmuszavar több mint két millió amerikait érint.” – állítják a kutatók.

A katéteres ablációnak nevezett eljárás a betegség korai szakaszábana leghatékonyabb. „E a kezelés sokkal jobb, mint a gyógyszeres terápiák.” – mondta el Dr. David Wilber, a Chicagoi Egyetem munkatársa.

10 millióan szenvednek a betegségtől

Wilber olyan pácienseket vizsgált meg, akik a betegség korai szakaszában vannak. A szabálytalan szívritmus a szív felső kis kamráiból ered, ez agyvérzéshez és szívelégtelenséghez is vezethet. A pitvarfibrilláció tünetei közé tartozik a szívdobogás, a szédülés, a mellkasi fájdalom, a fáradtság, a légszomj és az ájulás is.

„Világszerte 10 millió ember szenved a betegségtől, ebből kevesebb, mint 80 ezret kezelnek katéteres ablációval.” – állítja a Johnson&Johnson, az ablációs eszközök gyártója, akik támogatták a kutatást. Az orvosok megállapították, hogy a szívizom egy része okozza a kiszámíthatatlan elektromos jeleket.

Az eljárás során egy vékony csövet helyeznek az erekbe, általában a felső lábszáron vagy a nyakon keresztül, melyet aztán keresztülhúznak a testen, amíg el nem jutnak a szívhez. Amikor az eszköz eléri a rendellenes ritmusokat okozó területet, a készülék rádiófrekvenciás energiát bocsájt ki, hogy elpusztítsa a szöveteket.

A kutatások eredményei

A kutatás során 167 beteget vizsgáltak, akik között gyógyszerrel kezelt és katéteres ablációs páciensek is voltak. Tünetmentes volt az ablációs eljárást követő egy évben a betegek 66 százaléka. A gyógyszeres kezelésnél ez az arány csak 16 százalék volt, ráadásul az ablációs pácienseknél nincsenek olyan tünetek, mint a szívinfarktus vagy az agyvérzés.

Az eredmények annyira meggyőzőek voltak, hogy a kísérleteket a szokásosnál korábban leállították.„A vizsgálat legfontosabb következménye az volt, hogy jó eredményeket kaptunk a katéteres ablációról, különösen a korai beavatkozások alkalmával. Néha az emberek hajlamosak várni a pitvarfibrillációra, ebben az esetben azonban már visszafordíthatatlan a folyamat” – mondta el Dr. Wilber egy telefonos interjú során.

Jóváhagyta az Amerikai Gyógyszer– és Élelmiszerügyi Hivatal az ablációs készülékek forgalmazását a múlt évben, különös tekintettel a pitvarfibrillációs kezelésekre. A Johnson&Johnson nyert, így ők alkalmazhatják a módszert az Egyesült Államokban.

Számos más vállalat, például a St. Jude Medical, a Boston Scientifice, valamint Medtronic, más típusú ablációs eszközöket gyárt, amelyekkel szívritmus problémákat lehet kezelni.

„Sokan kérik a Hivatal jóváhagyását az ilyen eszközök forgalmazására.” – mondta el Wilber, majd hozzátette, „bár a J&J által készített eszköz az egyetlen, amely használatban van, azt hiszem, ez az eredmény más katétereket előállítását is lehetővé teszi majd.”

Tweet This Post

Sokan szedik naponta az aszpirint(Aspirin protect) a szívroham megelőzésére. Egy tanulmány szerint azonban ez többet árthat, mint amennyit használ olyan egészséges személyeknek, akiknek korábban nem volt szívrohama. Brit kutatók azt állítják, hogy egészséges embereknél az aszpirin szedése nem csökkenti jelentősen a szívroham előfordulását, viszont csaknem megduplázza annak az esélyét, hogy bélrendszeri vérzés miatt kórházba kerüljünk. Az eredmények arra utalnak, hogy egészségesek számára az aszpirin szedésének kockázatai meghaladják az előnyeit. A tudósok ugyanakkor azt javasolják, hogy azok, akiknek volt már szívrohama, továbbra is szedjék a gyógyszert, mégpedig koleszterinszint- és vérnyomáscsökkentő gyógyszerrel kombináltan.
Prof. Gerry Fowkes, az edinburghi Perifériás Érbetegség-megelőzési Intézet munkatársa így nyilatkozott: “A kutatásunk eredményei alapján az aszpirint nem kellene felírni mindenkinek; bár kismértékben csökkenti a későbbi szívroham kockázatát, növeli a vérzés esélyét, amely súlyos, akár életveszélyes is lehet.” Azoknál azonban, akiknek már volt szívrohamuk, annyival nagyobb az esélyük egy másodikra, hogy a mérleg nyelve az aszpirin szedése felé billen.
A kutatás során 29.000, 50 és 75 év közötti, semmiféle tünetet nem mutató skót embernél vizsgálták, vannak-e alsó végtagi beszűkült ereik, ami növeli a szívbetegség kockázatát. Közülük több mint 3000 főt véletlenszerűen két csoportra osztották: egyik felük aszpirint, másik felük placebót (hatóanyag nélküli készítmény) kapott.
A két csoport között a 8 éves utánkövetés során nem találtak különbséget a szívroham, a stroke vagy a halálozás tekintetében, azonban 34 súlyos vérzést tapasztaltak azoknál, akik aszpirint szedtek, ami 2%-ot jelent, míg 1,2 % volt a vérzés gyakorisága a placebo-csoportnál.

Tweet This Post