Dr. Matthew Edlund alvásszakértő tudományos szempontból vizsgálta a nyár sikerfilmjét, és a Chicago Tribune-nek elárulta, mi igaz abból, ami a mozivásznon látható és mi puszta kitaláció.

A Chicago Tribune az idei év egyik kasszasikere, a hazai mozikban Eredet címmel vetített film kapcsán kérdezte Dr. Matthew Edlund alvásszakértőt. Az amerikai szakember elmondta, a film alaptörténete, vagyis az álom során történő gondolatbeültetés természetesen csak fikció, a történet sci-fi eleme, azonban az álom egyik legfontosabb elemét a rendező, Christopher Nolan, szinte tökéletesen filmre vitte. Az REM-fázisban, vagyis a gyors szemmozgásos állapotban, amikor az emberek álmodnak ugyanis a valódi helyzetérzékelés teljesen megszűnik a valóságban is. Ezzel magyarázható, hogy az álmokban minden átmenet nélkül más-más, földrajzilag egészen eltérő helyszíneken találhatjuk magunkat. Az emberek 99%-a repült már álmában, ez az érzés is annak köszönhető, hogy a helyzetérzékelés megszűnik.

Dr. Edlund, aki jelenleg egy alvásklinika igazgatójaként dolgozik Floridában ugyanakkor arra is rámutatott, a filmben álomrétegről-álomrétegre növekvően érzékelt idő a valós álmokra egyáltalán nem jellemző. A valós álmokban ugyanis a filmben érvényes szabályok egyáltalán nem léteznek, a valódi álmok egészen kiszámíthatatlan és kaotikus élmények, és így az idő is hasonlóan rendszertelenül érzékelhető, előfordulhat, hogy néhány másodpercet is végtelennek érzékelhetünk. Természetesen más, pusztán a tudományos fantasztikum világába tartozó elemek is helyt kaptak a hollywoodi sikerfilmben, hiszen nincs módszer arra, hogy mások álmaiba belépjünk, az emberek sem válnak álomfüggőkké és nem léteznek REM-fázisú álmot kiváltó gyógyszerek sem.

Viszont egyénenként igenis van hatásunk arra, milyen álmot láthatunk alvás közben, ha nap közben előre elgondoljuk, milyen álomban szeretnénk résztvenni – tehát, ha úgy tetszik, az álmok előre tervezhetők. Az amerikai szakember szerint, a Leonardo DiCaprio alakította főszereplő tartózkodása az emlékek álombeli felhasználásától természetesen szintén csak a film saját világában létezhet, ugyanis, minden ember ezt csinálja éjszakáról-éjszakára. Az álmok másról sem szólnak, mint a memóriáról és az emlékekről. Az REM-fázisú álom során az emberek voltaképpen újjáépítik az agyukat, összekeverik a friss emlékeket a régiekkel, és létrehoznak eközben valami egészen újat. Nem csak új emlékek születnek eközben, hanem akár új gondolkodásmódokat is kilakíthatunk a folyamat során.

Dr. Edlund szerint a valóság még fantasztikusabb, mint a sci-fi, hiszen nap, mint nap egészen új emlékekkel ébredünk, ha úgy tetszik – legalábbis, ami az agyi folyamatokat illeti – egy egészen új személyiséggel, akárcsak az Eredet egyik szereplője.

Tweet This Post

Egy új kutatás szerint ha az anya terhesség alatt dohányzik, nagyobb az esély, hogy gyermeke alvászavarokkal fog küzdeni.

„Minél többet dohányzott az édesanya a terhesség alatt, annál több alvásprobléma jelentkezett a gyermekénél”- állítja Dr. Kirsten Stone, aki a Rhode Island-i Women and Infant kórház munkatársa és a Reuter Health című folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője.

Mi több, míg a terhesség alatt dohányzó anyák többsége másféle tudatmódosító szert is használt, Dr. Stone és csapata a szerek/anyagok közül egyedül a nikotint hozta összefüggésbe a gyermeknél később kialakult alvásproblémákkal. Dr. Stone és Miamiban, Detroitban, valamint Memphisben kutató kollégái közel 1400, 1993, 1994 és 1995-ben született gyermeket vizsgáltak. Céljuk annak megállapítása volt, hogy az anya által a terhesség alatt használt szereknek milyen hosszú távú hatásai vannak.

A vizsgálatba olyan gyermekeket vontak be, akikről 12 éves korukig információk álltak rendelkezésre. A 808 gyermek közül 374 kokain vagy valamilyen ópiumszármazék, például heroin hatásának volt kitéve magzatkorában, míg 434 gyermeket nem értek ilyen káros hatások az anyaméhben. A gyermekek édesanyját vagy gondviselőjét arról kérdezték meg, hogy a gyermeknek voltak-e alvással kapcsolatos problémái a következő életszakaszokban: egy hónapostól 4 éves, 5 évestől 8 éves, illetve 9-től 12 éves koráig.

Arra a következtetésre jutottak, hogy míg a kokain, a marihuána vagy az alkohol nem növeli az alvászavar kockázatát, addig a dohányzás igen, méghozzá mindhárom életszakaszban alvásproblémákat okoz. A kutatás során olyan alvászavarokat vizsgáltak, mint az alvajárás, az alvás közbeni beszéd, vagy az elalvási zavarok. Az összefüggés ugyanúgy fennállt, amikor további tényezőket is bevontak a vizsgálatba. Ilyen tényező például a gyermek szociális helyzete, hogy a gyermeket bántalmazták-e, illetve, hogy az édesanya vagy gondviselő dohányzott-e a gyermek megszületése után is.

Nem állítjuk, hogy a terhesség alatti alkohol- vagy drogfogyasztás nem olyan ártalmas a gyermekre nézve, mint a dohányzás, tette hozzá Dr. Stone. Arról van szó, hogy egy dohányos tipikusan sokkal gyakrabban gyújt rá, mint ahányszor például egy drogfogyasztó „a szerhez nyúl”.  Ráadásul a vizsgálatban résztvevő anyák közül többen egyszerre több szert is használtak terhességük alatt.

„Amikor ezek az anyagok egyszerre kerülnek a szervezetünkbe, egymással kölcsönhatásba lépnek, és egy teljesen új anyagot hoznak létre” – magyarázza Dr. Stone. A kutatónő szerint ezért nehéz meghatározni a nikotin és drogok tényleges hatását.

A tanulmány megjelenésére Gideon Koren és Irena Nulman, a torontói gyermekkórház (Hospital for Sick Children) munkatársai egy cikkel válaszoltak, amiben azt állítják, hogy a dohányzó és nemdohányzó anyák nagyon sok tekintetben különböznek egymástól, így Stone és csapata nem vonhat le általános következtetéseket. Amíg nem azonosítják az összes lehetséges tényezőt, és statisztikai módszerekkel nem támasztják alá, addig korai azt mondani, hogy a méhben ért dohányfüst okozza a gyermekek alvásproblémáit.

„Ha egy gyermek alvásproblémákkal küzd, elsősorban a kiváltó okokat és fenntartó tényezőket kell megvizsgálni. Segítséget nyújthat a helyes alvási szokásokra való nevelés. Ez valószínűleg az óvodai, iskolai teljesítményükre is jó hatással lenne” – tette hozzá Dr. Stone.

Tweet This Post

Nyakunkon a fürdőruhaszezon, és az összes barátunknak van egy új diéta-tippje. De van-e ezek mögött tudományos háttér? Íme néhány a legnépszerűbb diétamítoszok közül, melyek bizony fejcsóválásra késztetik a tudósokat.-írta Robin Nixon, a Live Science szakírója.

7) A (gyümölcs)léböjt-kúrák, turmixok és diétás szénsavas italok hatékony eszközei a súlycsökkentésnek.

“Régen, amikor még vadászó-gyűjtögető életmódot folytattunk, nem sok kalóriadús folyadékot fogyasztottunk – mondja D. Caroline Apovian, a Bostoni Egyetem elhízás-kutatója. Ennek következtében a testünk manapság kevésbé érzi laktatónak a folyadékokat, mint a szilárd táplálékot, noha van bennük jócskán kalória. Azért eszünk többet, hogy ezt kompenzáljuk.

Sok tudós gondolja azt, hogy a nem-fogyókúrás, cukortartalmú italok fogyasztása vezet a túlsúly kialakulásához. És bár gyakran rossz színben tüntetik fel őket, nemcsak szénsavas üdítőitalok lehetnek ludasak a dologban. A gyümölcslevek, turmixok és egyéb ‘egészségmegőrző italok’ ugyanúgy becsaphatják a belső kalóriaszámlálónkat, és megnehezíthetik a súlykontrollt.

Mi a helyzet a diétás italokkal? Akik rendszeresen hörpölnek mesterséges édesítőszerrel ízesített italokat, nagyobb valószínűséggel lesznek túlsúlyosak! – közli a 2008-as felmérés eredményét az Obesity c. szaklap. Egy magyarázat szerint ennek az az oka, hogy a mesterséges édesítők növelik a táplálóbb ételek utáni sóvárgást, bár ezt az okfejtést a tudósok nem fogadják el egységesen.

Egy biztos: Ha jót akarsz; miközben szorosabbra húzod az övedet, ragaszkodj a vízhez!

6) A sörivók pocakosak.

(Az alkohol persze külön kategória, mivel kalóriadús folyadék. Kevesen tudják, hogy az alkohol is energiaforrás: grammonként 7 kalóriát tartalmaz!)

1 gramm zsír 9 kalória; a fehérjék és szénhidrátok – beleértve az egyszerű cukrokat is – 4 kalóriát tartalmaznak grammonként. Így aztán elképzelhető, mekkora meglepetésként érte a kutatókat egy 13 éven át tartó kísérlet eredménye, amelyet 19 220 amerikai nő bevonásával végeztek: kiderült ugyanis, hogy az antialkoholista nők sokkal valószínűbben váltak túlsúlyossá, mint azok a nők, akik rendszeresen töltögették magukba a sört, bort vagy égetett szeszes italokat!

A feltárt összefüggés azután is megmaradt, miután számításba vettek jó pár életmódbeli tényezőt, mint a mozgási szokások, tápanyagbevitel, vagy a dohányzás.

“Egészen bizonyosak vagyunk benne, hogy a megfigyelt jelenség az alkohol biológiai hatásának eredménye” – nyilatkozta Dr. Lu Wang, a Harvard Medical School vezető kutatója a Live Science riporterének.Figyelmeztet azonban arra, hogy a vizsgálatot olyan nők körében folytatták, akiknek eredetileg (is) egészséges volt a súlya. A kísérletnek nem volt célja az alkoholt, mint súlycsökkentő eszközt alkalmazni.

A kutatási ereményeket az Archives of Internal Medicine 2010. márciusi számában közli.

5) Ha tornázol, annyit ehetsz, amennyit csak akarsz.

A testedzés nem a leghatékonyabb módja a fogyásnak – mondják a kutatók. Egy fél kilócskaleadásához – kellően átgondolt diéta nélkül – annyi gyakorlat elvégzésére van szükség, amit a legtöbben képtelenek teljesíteni – mondja Dr. Apovian. “Ha pusztán csak tornázol, a mérleg aligha fog kevesebbet mutatni.” – erősíti meg Susan Carnell, a Columbia Egyetem kutatója. “Sokkal jobb hatást érsz el azzal, ha kontrollálod, mit eszel.”

Azért a napi tornát semmiképp sem hagyhatjuk el. Számos áldásos hatása van az általános egészségi állapotra: védi az idegrendszert, a szívet és a csontokat, remekül karbantartja a testsúlyt és szabályozza az étvágyat – mondja Carnell.

Valójában a napi rutinná vált intenzív torna a közös vonása mindegyik sikertörténetnek, amely túlsúlyos emberek lefogyásáról és karcsún maradásáról tudósít.

4) A telített zsírsavak cellulitot (narancsbőrt) okoznak, egyébként sem tesznek jót az embernek.

A cellulit semmiben sem különbözik más testzsíroktól; a zsírok egyszerűen lerakódnak a test különböző részein, és narancsbőrként jelennek meg a külső szemlélő számára. Minden zsírlerakódásnak a túlzott kalória-bevitel az oka, függetlenül attól, hogy ezek a kalóriák szalonna, csokis fánk vagy sárgarépacsíkok elfogyasztásából származnak-e.

Néhány korábbi tanulmány összehasonlította a telített zsírsavakat a telítetlenekkel, az előbbieket rosszabbnak tüntetve fel. De míg a telítetlen zsírsavak igazán károsak, addig a jórészt állati termékekben megtalálható telített zsírok sok életfontosságú funkciót látnak el. Segítik például a test kalcium és Omega3-anyagcseréjét, fokozzák az immunrendszer aktivitását, és védik a létfontosságú szerveket a megbetegedéstől. Kis mennyiségben még segíthetik is a diétát.

“Bevághatsz egy féltömbnyi sovány sajtot, úgysincs semmi íze. – mondja Lippert. De már egy kis darab zsíros sajt elfogyasztása is varázslatos elégedettséggel tölt el.”

Nem kell azért őrizkedni a telített zsírsavaktól; a tudósok azt ajánlják, hogy inkább csökkentsd a mennyiségét napi 20 grammra – ez a mennyiség az ajánlott napi zsírbevitel egyharmada. Egy kis burger (kb. 100 gramm, 75% sovány hússal) kb. 7 grammnyi telítetlen zsírt tartalmaz, pont annyit, mint egy darabka vaj.

3) A csipegetés/rágcsálás élénkíti az anyagcserét és segít a súlycsökkentésben.

Míg a huzamosabb ideig tartó éhezés katasztrófába sodorhatja a diétádat, „a csipegetés/rágcsálás szintén felcsavarja a kalóriákat”- mondja Lippert. Egyik marék mandula a másik után, vagy a banános-szójatejes turmix folyamatos szürcsölgetése végül meg fog látszani a vonalaidon – jegyzi meg.

A csipegetés szokása lerombolja az ember belső vezérlését, mely arra figyelmeztet, hogy mikor kell enni. Szinte lehetetlenné válik így az éhség és a jóllakottság jelzéseinek érzékelése. „ Ha nem tudsz visszaemlékezni, mikor voltál legutóbb igazán éhes, az már a baj kezdete.” – mondja Lippert.

’Mikor az ember szabadon és folyamatosan eszik, bárhol és bármikor, akkor elkezd az ösztönzés és a jutalmazás kedvéért enni, nem pedig a testi szükségletek üzeneteire reagálva’ – mondja Dr. David Kessler „A nagy zabálás vége; avagy hogyan győzzük le a telhetetlen amerikai étvágyat” című könyvében.

Az efféle táplálkozási viselkedés senkinek sem tesz jót.

2) Az energia szeletek segítenek a súlycsökkentésben.

A Power Bars, Zone Bars, MetRx stb. mind feldolgozott táplálékok. És a feldolgozott élelmiszerek, szinte kivétel nélkül, képesek részlegesen megzavarni még a legelkötelezettebb diétát is, mivel annyira könnyen emészthetők.

Gondoljuk csak meg, hogy a feldolgozott élelmiszerek már részben meg vannak emésztődve. Lehetővé teszik a beleinknek, hogy energiát spóroljanak, így elősegítve a súlygyarapodást.

Ezzel ellentétben, a teljes értékű étel megemésztéséhez jelentős mennyiségű energiát használunk fel. Ez a ráfordítás lehet a valószínű magyarázata annak a gyors súlycsökkenésnek, amit a nyersétel-fogyasztás hívei gyakran tapasztalnak. – írja Richard Wrangham a „Rakjunk tüzet; avagy hogyan tett minket a főzés emberré?” című könyvében. (Perseus Books, 2009).

Míg a legtöbb tudós, Wranghamot is beleértve, nem ajánlja a teljes nyersétel-diétát, a feldolgozott élelmiszerek kerülése – kivált azoké, melyek köztudottan károsak az egészségre – segíteni fog az egészséges testsúly elérésében – mondja Lippert.

1) A zsírmentes étel zsírmentes testet eredményez.

A 80-as években napvilágot látott új ’étrend-ajánlatok’ mindenkit a zsírszegény diéta elfogadására ösztönöztek.

Csak nemrégiben lett világos, mekkora hiba volt is ez. A javaslatokat „az összlakosságon végrehajtott ellenőrizetlen kísérletnek” nevezve Dr. Michael Alderman megállapítja, hogy a zsírszegény diéták hozzájárulhattak a népesség növekvő elhízásához és a cukorbetegség elterjedéséhez.

Ma már tudjuk, hogy a zsírok szükségesek az egészséghez. A zsír elengedhetetlenül fontos az agy optimális működéséhez csakúgy, mint a szív, a bőr és más életfontosságú szervek funkcionálásához, mivel sok vitamin csak zsírban oldódik.

A zsírok diétában is jó hatásúak lehetnek. A zsíremésztés csökkenti a ghrelintermelést – ez a hormon a felelős az éhségérzet kialakulásáért – , míg ezzel egyidejűleg serkenti azon peptidek kibocsátását, melyek telítettségérzetet keltenek – tudhatjuk meg az American Journal of Physiology, Endocrinology and Metabolism című szakfolyóiratban, 2005-ben megjelent publikációból.

Egy kis mennyiségű zsír még az étel glikémiás indexét is képes alacsonyabb szinten tartani, ezzel elősegítve azt, hogy hosszabb ideig érezzük jóllakottnak magunkat.

Tweet This Post

Nem egy sportoló számára kérdéses, hogy szabad-e a hidegben futni, és nem okoz-e az egészségünkben károsodást. Tudósok szerint azonban mínusz tizenöt fokig nem árt a jeges időben sportolni.

Sok futó kételkedik a téli kinti sportolás hasznában, és azon gondolkodik, nem kellene-e inkább felfüggeszteni a futást a hidegben.

A hideg nem ok arra, hogy abbahagyjuk a tréningezést. Épp ellenkezőleg, állítják az Unis Dortmund und Münster tudósai, akik 50 sportoló teljesítményére voltak kíváncsiak, mínusz fokok közben. A vizsgálat során a résztvevőknek rövid ideig mínusz 120 fokot kellett elviselniük egy hűtőkamrában, majd gyors tempóban, normál hőmérsékleten, hosszútávon futniuk kellett. A hat hónapos megfigyelés alatt jelentősen javult a teljesítőképességük, valamint nőtt a vér- és oxigénellátásuk.

Kutatók állítják, amíg valaki egészséges, és a hőmérő nem kúszik mínusz 15 fok alá, addig nincsenek veszélyei a téli kinti futásnak, mert ilyen hőmérsékleten még fel tudja melegíteni testünk a tüdőbe érkező levegőt. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az ennél alacsonyabb mínusz fokokat már nagyon nehéz szervezetünknek elviselni, és a kitartásunkat is megterheli – közli a Focus.de.

Tweet This Post

Öt különböző dohányzásról való leszokást segítő gyógykészítmény összehasonlításából kiderült, hogy a leghatékonyabb a tapasz és a szopogató tabletta kombinációja, olvasható az Archives of General Psychiatry novemberi számában.

“Sokan szoktak már le sikeresen a dohányzásról különféle gyógyszerek segítségével, mégis kevés közvetlen bizonyíték van ezek relatív hatékonyságára.” – írták a cikkben a szerzők. „Ilyen bizonyítékok hiányában az orvosoknak és a dohányosoknak nem áll rendelkezésükre erős tapasztalati háttér ahhoz, hogy javasolhassák bármelyiket is, vagy választani tudjanak közülük.”

Megan E. Piper, a Wisconsini Egyetem madisoni Dohánykutató Központjából munkatársaival véletlenszerű klinikai kísérletet végeztek a dohányzásról való leszokás terápiáival kapcsolatban, 1 504 felnőtt bevonásával. Mindegyikük legalább 10 szál cigarettát szívott naponta az elmúlt fél év során, és mindegyikük le akart szokni.

A résztvevőket találomra hat csoportba osztották: voltak, akik csak szopogató tablettát kaptak, mások csak nikotintapaszt, csak bupropiont (leszokást segítő gyógyszer), a tapaszt tablettával kombinálva, a bupropiont tablettával kiegészítve, illetve placebót (hatóanyag nélküli készítmény). Mindegyikük egyéni tanácsadásra is járt, hat alkalommal. A dohányzók arányát egy hét, nyolc hét és hat hónap elteltével mérték fel újra.

Mikor a hat hónap végén összehasonlították a kezelési módszereket, csak a tapasz-szopogató tabletta kombinációt használó résztvevők esetében tapasztaltak nagyobb sikert, mint a placebo csoport tagjainál. A tapasz-szopogató tabletta csoportban több olyan résztvevő volt, aki a hetedik napon már nem dohányzott, és általában több pozitív eredményről számolhattak be, mint például a visszaesés nélkül eltöltött hosszabb időszak. Továbbá ez a módszer jobban segítette a dohányosokat abban, hogy legalább egy teljes napot el tudjanak tölteni rágyújtás nélkül, ami a sikeres leszokás egyik záloga.

Korábbi kutatások már felvetették a nikotintapasz kombinálását más szerekkel, pl. rágógumival, orrspary-vel vagy inhalátorral. „A jelenlegi eredmények arra utalnak, hogy a nikotinos szopogató tabletta szintén hatásos kiegészítő lehet a nikotinos tapaszhoz.” – írták a szerzők. „A kulcs az lehet, hogy a szert együtt kell alkalmazni a tapasszal. Ha csak a tapasz adagját emeljük, nem adja ugyanazt a jó eredményt.”

Érdekes megfigyelés, hogy a szopogató tabletta, bár a tapasszal együtt hatásos, de önmagában nem ér többet a placebónál. Minden beavatkozás biztonságosnak bizonyult, a betegek jól tolerálták, jegyezték meg a szerzők. Az 1 504 résztvevő közül mindössze négynek kellet orvosi indokkal abbahagynia a kezelést.

“Ezek az eredmények egy nemrégiben megjelent metaelemzéssel (korábbi tanulmányok összevetése) együtt arra utalnak, hogy a tapaszt és a szabadon adagolt nikotinpótlás terápiáját rutinszerűen kellene alkalmazni a dohányzásról való leszoktatás esetén.” – írták a szerzők. „Továbbá ez a tanulmány illusztrálja, hogy a tapasz még több mint 20 év elteltével is erősen hatékony szer.”

Tweet This Post

Naponta egy tálnyi a kedvenc müzlinkből a legjobb természetes antioxidáns-forrás – derült ki egy új kutatás eredményeiből

A pennsylvaniai Scranton Egyetem kémia professzora, Dr. Joe Vinson és csapata legfrissebb kutatásuk eredményeként megállapították, hogy szinte minden magvakat is tartalmazó reggeli táplálék, pl. a müzli vagy a gabonapehely, sőt, számos, rágcsálnivaló is jelentős mennyiségű polifenolt tartalmaz – azaz, egészségünkre jótékony hatást gyakorló antioxidánsokat.

Az egész magvak a polifenolok legfőbb forrásai a reggelire való termékcsaládokban, és mivel szinte minden gabonapehely és müzli tartalmaz egész magvakat, így fogyasztásuk kifejezetten ajánlható mindenki számára – nyilatkozták eredményeik kapcsán az amerikai kutatók. Dr. Vinson elmondta: „a korábbi kutatások még arra engedtek következtetni, hogy a rostok ezeknek a táplálékoknak a leghasznosabb összetevői, amelyek az egész magvakban találhatók, de nemrég arra kellett rájönnünk, hogy a polifenolok sokkal fontosabbak. A reggeli müzlik, gabonpelyhek, a tészták, a különböző rágcsálnivalók, legyenek sósak vagy édesek, ma az Egyesült Államokban az étkezési szokásoknak köszönhetően a magvakat tartalmazó ételek 66%-át teszik ki.”

A kutató hozzátette: „Meglepő volt megállapítanunk, hogy az antioxidánsok egy grammra jutó mennyisége a teljes magvakat tartalmazó élelmiszerekben közel azonos a gyümölcsök és zöldségek hasonló mennyiségre vetített antioxidáns-tartalmával.” A dietetikusok és táplálkozási szakemberek a zöld teafélék, vörösbor, gyümölcsök, mogyoró és egyéb magvak fogyasztását javasolják magas antioxidánstartalmuk miatt. Vinson és kollégáinak eredményei alapján most már azt is tudjuk, hogy a kukorica- és zabpelyhek tartalmazzák a legtöbb polifenolt, kb. a súlyuknak 0,2%-át, a gabonapelyhek ennél lényegesen kevesebbet, 0,07%-ot és a legkevesebbet a rizspelyhek, amelyek csupán 0,05%-nyi polifenol tartalommal rendelkeznek.

A lehető legtöbb polifenolt azok a reggeli müzlik és gabonapelyhek tartalmazták, amelyekhez mazsolaszemeket is kevertek. Ez persze nem meglepő, hiszen a szárított gyümölcsök egyébként is gazdag antioxidánsforrások. A gabonapelyhek között is akadt olyan, amely kimagaslóan sok antioxidánst tartalmazott: ezek voltak a fahéj ízesítésű gabonapelyhek, amely fűszerféle gazdag antioxidáns-forrás. Vinson és kollégái ezért kifejezetten ajánlják, hogy a magas antioxidáns-bevitel érdekében a reggelit fahéjjal vagy más, hasonló tulajdonságú fűszerekkel is ízesítsük. A rágcsálnivalók közül magasan a pattogatott kukorica került ki győztesen, 2,6%-os polifenol tartalmával, másodikként a magvakat tartalmazó nassolnivalók (0,45%) ám, pl. a tortillában sajnos csak elenyésző mennyiségű antioxidáns található.

Tweet This Post

Egy új kutatás kongatja a vészharangot, ugyanis hosszabbtávon már napi két doboz szénsavas üdítőital fogyasztása is májkárosodást okoz.

A kutatók, akik alkoholmentes szénsavas szénhidrát-, ill. gyümölcstartalmú italokra fókuszáltak, úgy találták, hogy a cukorral telített italok hasonló hatással bírnak a májra, mint a krónikus alkoholizmus. A szakértők szerint a máj nem képes olyan jelentős mennyiségű cukrot feldolgozni, mint amit ezek az italok tartalmaznak.

A tanulmány kimutatta, hogy azok, akik napi egy liter szénsavas üdítőt, vagy gyümölcslét fogyasztanak, ötszörösére növelik a májzsírosodás kialakulásának kockázatát. Néhány esetben a zsírmájtól szenvedők betegeknél transzplantáció válhat szükségessé.

Az izraeli tudósok eredménye szerint akár már napi két doboz üdítő, pl. kóla, vagy limonádé, növelheti a májkárosodás kialakulását, valamint a cukorbetegség és a szívinfarktus valószínűségét. Dr. Nimer Assy szerint ezen italok hosszútávú fogyasztása májelégtelenséghez vezet, melynek orvosilag csak májátültetéssel oldható meg.

A szénsavas italok és a gyümölcslevek májkárosodásban főként felelőssé tehető alkotórésze a gyümölcscukor (fruktóz), ami a májban halmozódik fel. Assy szerint a fruktóz növeli a zsírmáj kialakulását, ami májzsugorhoz és májrákhoz vezethet.

Tweet This Post