Featured Posts

  • Prev
  • Next

A motoros idegrendszer első valósághű modellje

Posted on : 22-08-2009 | By : Orosz Viktória | In : Kutatás, Neurológia

Címkék:, , , , , ,

0

neuA Central Florida Egyetem (UCF) kutatói számoltak be a laboratóriumban növesztett első motoros idegsejtekről, amelyek az emberi szervezetben található módon vannak szigetelve és szerveződve. A modell drasztikusan fogja javítani a mielinnel kapcsolatos kórképek – például a diabéteszes neuropathia vagy akár a sclerosis multiplex – okainak jobb megértését. Emellett a rendszermodell lehetővé teszi az ilyen kórképek gyógyításához új gyógyszerek felfedezését és tesztelését .  -írja a Medipress.

A sclerosis multiplex (SM), a diabéteszes neuropathia és számos más kórkép, amelyet az idegeket védő szigetelés, a myelin elvesztése okoz, súlyos és akár halálos betegségek. Megfelelő kezelés egyenlőre nem létezik. Az Egyetem kutatói ezért a rendszermodell kutatás hiányosságát okolják.

James Hickman, a UCF biomérnökének magyarázata: „A Ranvier-csomók jelfogó erőművek a myelinhüvelyben. Kémiailag serkentik a jeleket, lehetővé téve azok átjutását a myelin hasadásain, vagyis csomóról csomóra haladhatnak, az elektromosan töltött Ranvier-csomókon át. Az idegműködés hibái, a neuropathiák során az agynak az idegeken keresztüli elektromos jelek küldésének és fogadásának zavara áll fenn, amely a Ranvier-csomók hibás működését eredményezi, a demyelinizációval együtt.” Hickman csapata hozta létre motoros neuronokon a Ranvier-csomók első sikeres modelljét egy szérummentes sejttenyészetben.

A kutatók régóta felismerték, hogy szükség van laboratóriumban növesztett motoros neuronokra, amelyek myelinizálódnak és Ranvier-csomókat képeznek, hogy szabályozható laboratóriumi körülményeket hozhassanak létre a demyelinizáció vizsgálhatóságához. Eddig azonban az idegrendszer összetettsége miatt a demyelinizáló neuropathiák tanulmányozása nehéz volt, és a kutatók kénytelenek voltak állati modelleket alkalmazni.

Kutatásuk során Hickman csapata egy szérummentes modellel kezdte. Már kifejlesztettek olyan technikákat, amelyekkel változatos idegrendszeri sejtek – például motoneuronok – növeszthetők szérummentes közegben, ezután próbálkoztak myelinizációval az évek óta használt közeg felhasználásával.

A szervezetben az idegsejtek két különböző környezetben nőnek: a perifériás idegrendszerben a sejteket vér és egyéb folyadékok érik, amelyek nagy mennyiségben tartalmaznak fehérjéket és más vegyületeket, attól függően, hogy a sejtek hol helyezkednek el a testen belül. A központi idegrendszerben, a gerincvelőben és az agyban cerebrospinális folyadék (liquor) veszi körbe őket, amely csak kis mennyiségben tartalmaz fehérjéket. Ez a rendszer lehetővé teszi mind a perifériás, mind a központi idegrendszer tanulmányozását ugyanabban a meghatározott rendszerben.

Az UCF csapat azt tervezi, hogy új rendszermodelljével a diabéteszes neuropathia eredetét kutatják. Amint azonosítják a myelin degradáció okait, az új terápiás szerek célpontjait, a modell segítségével ezek le is tesztelhetők. További tervezett kísérletek során azt kutatják majd, hogy az elektromos jelek hogyan haladnak a myelinnel borított és a csupasz idegeken keresztül, annak kiderítésére, hogyan hibásodnak meg az idegsejtek és mi történik gerincvelő sérülés esetén. „Ezen teljesen kifejlett struktúrák tanulmányozásával végre tényleg úgy vizsgálhatjuk ezeket a problémákat, ahogy az korábban nem volt lehetséges.” – tette hozzá Hickman.

Post to Twitter Tweet This Post

Szólj hozzá!